Amikor az ember nekiáll tudást szerezni, két dolgot kell tennie:
1. Megfelelő utakat / módokat találni, amelyeken keresztül meg tudja szerezni a tudást. Nagyon sokféle mód létezik az új ismeretek megszerzésére. A mai nyugati világban azonban önkényesen azt verik a fejünkbe, hogy erre csak egy mód létezik: a tudományos módszer. Ez hazugság.
2. A megszerzett tudást olyan módon kell rendszerezni, hogy abból működőképes módszereket tudjunk levezetni. Azért szerzünk tudást, hogy azt használjuk is valamire. A tudásnak csak akkor van értelme, ha a megszerzése révén jobban meg tudjuk javítani az eldugult vécét, jobban tudjuk nevelni a gyermekeinket, egészségesebb életmódot tudunk folytatni, hatékonyabbá válunk a munkánkban, stb.
A mai oktatásban, azonban, szigorú szemöldökráncolások közepette azt az elképzelést erőltetik a diákokra, hogy a tudomány már mindent felfedezett és neked csak meg kell tanulnod a már rendszerezett adatokat. Ráadásul, ezen a címen nagyrészt működésképtelen, haszontalan adathalmazokat magoltatnak be a diákokkal. Ami pedig még rosszabb: soha nem vallják be, hogy amit a nyugati világ tudománynak nevez, az csak egy módszer a fizikai univerzum jobb megértésére és ebben tényleg eredményes volt, de az élet semmilyen más területén nem ért el jelentős eredményeket.
Ha az orvosság nem gyógyít meg, akkor másik gyógyszert kapsz; ha a gyerek nem tanul jól, akkor fegyelmezést kap; ha a házasság taccsra megy, akkor meggazdagodnak az ügyvédek. És soha senkinek nem tűnt még fel, hogy egy tudomány nem így működik.
Ha egy mérnök olyan hidat tervezne, ami két hét múlva összedől és megöl száz embert, akkor a mérnök úr börtönbe menne. Hiába mondaná, hogy „nem hozták hozzám időben”, vagy „képtelen volt beilleszkedni”, vagy „amúgy sem lehetett már segíteni rajta.” Ugyanezeket a kifogásokat simán elfogadjuk a humán tudományok terén. Ugye?
Az oktatási rendszerünkben soha nem mondják a tanulónak, hogy „nosza fiam, eridj és találj valami módot, ahogy megszerezheted a tudást, rendszerezd, amit megtanulsz belőle és készíts működőképes megoldási módszereket a segítségével.” Pedig erre igen könnyű volna motiválni egy diákot!A tudományos módszernek nevezett matematikai, logikai és fizikai rendszer tényleg sok eredményt tudott felmutatni az elmúlt kétszáz évben. Bár neki köszönhetjük a környezetszennyezést, a még mindig benzinnel futó autókat, az egészségtelen ételeket, az atombomba fenyegetését, a modern háborút és a mozgáshiányos életmódot, de azt el kell ismerni, hogy sokkal kényelmesebben és jobb anyagi körülmények között élünk, mint őseink.
Ha volt már valaki igazán beteg a családodban és végignézted, ahogy az orvosok kísérleteztek rajta; ha a gyermekednek voltak komoly tanulási nehézségei az iskolában és hallgattad, ahogy a tan
árai őt hibáztatják érte; ha volt már válásod és esetleg nem ment túl simán, akkor elhiszed nekem, hogy a tudományos módszerek nem működnek a humanoidokon. Működnek a fizikai univerzumra alkalmazva, de az embernél csődöt mondtak.
Itt az ideje ezt beismerni végre és keresni olyan módszereket, amelyek működnek az embernél. Különben a diákjaink agyatlan robotok lesznek, fogaskerekek a gépben, akik képtelenek önállóan gondolkodni, vagy jelentős felfedezéseket tenni.A Bonaventura Online Nyelviskola tanáraitól nem fogod azt hallani, hogy „sajnos a tanuló nem elég okos hozzá”, vagy „azért unja az órákat, mert nem tud koncentrálni”, meg hasonló marhaságok. A tanulóink élvezik az óráikat, természetes módon érdeklődnek a tanult anyag iránt, és amit megtanulnak, azt tudják is alkalmazni. Ha a diákok szemében nem látszik a megértés csillogása, akkor pontosan tudjuk, hogyan kell kezelni és ténylegesen kezeljük is a problémát.És hogy szeretnek-e nálunk tanulni?
Kérdezzétek csak meg őket!
Hegyi Balázs
