bother /ˈbɒð.ər/ (ige)

idegesít valakit vagy problémákat okoz neki; zavar, háborgat, idegesít, terhére van, nyugtalanít

Don’t bother him when he is working. – Ne zavard őt, amikor dolgozik!

I don’t want to bother my boss. – Nem akarom zavarni a főnökömet.

Am I bothering? – Zavarok?

The music started to bother me. – Kezdett zavarni engem a zene.

My mother was very busy, so I didn’t bother her. – Édesanyám nagyon elfoglalt volt, úgyhogy nem zavartam őt.

You cannot bother him. – Nem zavarhatod őt.

Why did you bother your wife? – Miért zavartad a feleségedet?

Let’s not bother him. – Ne zavarjuk meg őt!

Don’t bother me, please. – Ne zavarj, kérlek!

I didn’t want to bother you. – Nem akartalak zavarni téged.

/az óangol ‘bather’ = ‘összezavar’ szóból származik/