annoy /əˈnɔɪ/ (ige)
valakit feldühít; idegesít, zavar, bosszant, felbosszant
He annoys me with his constant complaining. – Idegesít az állandó panaszkodásával.
Her loud music always annoys the neighbors. – A hangos zenéje mindig zavarja a szomszédokat.
His sarcastic comments really annoy me. – A szarkasztikus megjegyzései nagyon idegesítenek.
Her constant interruptions during the meeting annoyed everyone. – Állandó közbeszólásai a megbeszélés alatt mindenkit idegesítettek.
His lack of responsibility annoys me. – A felelősségvállalás hiánya bosszant engem.
Her negativity annoys everyone she talks to. – Negativitása mindenkit idegesít, akivel beszél.
His teasing annoys his younger sibling. – A kötekedése bosszantja fiatalabb testvérét.
Her bossy behavior annoys her coworkers. – Főnökösködő viselkedése bosszantja a munkatársait.
His dishonesty annoys me the most. – Engem a becstelensége bosszant a legjobban.
Her constant lateness annoys her friends. – Állandó késése bosszantja a barátait.
/az ófrancia ‘enoiier’ = ‘fárasztani, bosszantani, feldühíteni’ szóból < a késő latin ‘inodiare’ = ‘utálatossá tenni’ szóból származik/
