ashamed /əˈʃeɪmd/ (melléknév)
bűntudat vagy szégyenérzet valami miatt, amit tett a személy, vagy a jelleme egy tulajdonsága miatt; szégyenkező
She was ashamed of her behavior at the party. – Szégyellte magát a partin tanúsított viselkedése miatt.
He felt ashamed for lying to his friends. – Szégyellte magát, amiért hazudott a barátainak.
She was ashamed of her lack of effort in school. – Szégyellte magát az iskolai erőfeszítések hiánya miatt.
He was ashamed of his rude comments towards his colleague. – Szégyellte magát a kollégájával szembeni durva megjegyzései miatt.
She was ashamed of her past actions. – Szégyellte a múltbeli tetteit.
He felt ashamed for not standing up for what was right. – Szégyellte magát, amiért nem állt ki az igazáért.
She was ashamed of her weakness. – Szégyellte a gyengeségét.
He was ashamed of his addiction. – Szégyellte a függőségét.
She was ashamed of not living up to her potential. – Szégyellte, hogy nem tudott megfelelni a lehetőségeinek.
He was ashamed of his behavior during the argument. – Szégyellte a veszekedés során tanúsított viselkedését.
/az óangol ‘asceamed’ = ‘szégyenérzet, szégyennel teli’ szóból származik/
