ambassador /æmˈbæs.ə.dər/ (főnév)
olyan fontos tisztviselő, aki egy külföldi országban dolgozik, és ott a saját országát képviseli, és akit az adott ország hivatalosan elfogad ebben a pozícióban; nagykövet
The ambassador from France hosted a reception at the embassy. – Franciaország nagykövete fogadást adott a nagykövetségen.
The American ambassador to the United Kingdom presented his credentials to the Queen. – Az Egyesült Királyság amerikai nagykövete átadta megbízólevelét a királynőnek.
The Russian ambassador is responsible for fostering diplomatic relations between the two countries. – Az orosz nagykövet felelős a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok ápolásáért.
The Chinese ambassador delivered a speech at the international summit. – A kínai nagykövet beszédet mondott a nemzetközi csúcstalálkozón.
The ambassador to the United Nations addressed the Security Council on the crisis. – Az ENSZ-nagykövet a válságról szólt a Biztonsági Tanácshoz.
The Japanese ambassador is known for promoting cultural exchanges. – A japán nagykövet a kulturális cserék előmozdításáról ismert.
The British ambassador played a crucial role in the peace negotiations. – A brit nagykövet döntő szerepet játszott a béketárgyalásokon.
The Canadian ambassador met with foreign dignitaries to discuss trade agreements. – A kanadai nagykövet külföldi méltóságokkal találkozott, hogy kereskedelmi megállapodásokról tárgyaljon.
The Indian ambassador participated in a cultural exchange event. – Az indiai nagykövet részt vett egy kulturális csereprogramon.
The Mexican ambassador represented his country at the global conference. – A mexikói nagykövet képviselte országát a globális konferencián.