arrow /ˈær.əʊ/ (főnév)

olyan fegyver, amely olyan, mint egy hosszú, vékony bot, egyik végén éles hegyű, a másik végén gyakran tollakkal, íjjal lőve (= egy hosszú, vékony fadarab, amelyet egy madzag görbére hajlít); nyíl

The archer aimed his arrow at the target. – Az íjász a céltáblára irányította a nyilát.

She pulled back the bowstring and released the arrow. – Visszahúzta az íjhúrt, és elengedte a nyilat.

Arrows were used by ancient warriors in battles. – A nyilakat az ókori harcosok használták a csatákban.

He practiced archery every weekend, improving his aim with each arrow. – Minden hétvégén gyakorolta az íjászatot, és minden egyes nyílvesszővel egyre jobban célzott.

The arrow flew swiftly through the air and hit the bullseye. – A nyílvessző gyorsan repült a levegőben, és telibe találta a célt.

Robin Hood was famous for his skillful use of the bow and arrow. – Robin Hood híres volt arról, hogy ügyesen használta az íjat és a nyilat.

The arrowhead was made of sharpened metal, ensuring it pierced its target. – A nyílhegy kihegyezett fémből készült, így biztosítva, hogy a célpontot átfúrja.

The hunter carefully crafted his arrows from the finest wood and feathers. – A vadász gondosan megmunkálta nyilait a legfinomabb fából és tollakból.

With a steady hand, she nocked the arrow and took aim at the deer. – Biztos kézzel felhúzta a nyilat, és célba vette a szarvast.

Each arrow in his quiver was meticulously fletched for accuracy. – Minden egyes nyílvesszőt a tegezében aprólékosan megtöltöttek a pontosság érdekében.